„Pici kanyar volt az életemben, amikor Budapestről Szegedre költöztem. Kezdetben úgy gondoltam, ahogy elvégzem az egyetemet, visszaköltözöm a fővárosba, de annyira megszerettem a várost és a körülményeket, hogy azóta sem gondoltam arra, hogy elhagyjam. Ötödéves koromban úgy alakult, hogy jött egy álláslehetőség a szegedi fogászati klinikán. Ezt követően szinte minden forgatókönyvszerűen történt, a ranglétra minden fokán álltam, először klinikai orvosként, majd tanársegédként folytattam a szakvizsga után a tevékenységemet” – foglalta össze az – akkor még SZOTE néven működő – egyetemen betöltött szerepének első éveit Nagy Katalin.

Adjunktusi kinevezése és a kezdetektől folytatott magánrendelés anyagilag is elérhetővé tette számára, hogy külföldi konferenciákra utazzon Németországba, Angliába és az USA-ba, ahol sikerült a későbbiekben is kiaknázható szakmai kapcsolatrendszert kiépítenie. Az itt elsajátított ismereteket a kar építésében kamatoztatta. Ennek köszönhetően mára az SZTE Fogorvostudományi Kart is előkelő helyen jegyzik a világ szakmai térképén.

Újra virágzik az arc- és állcsont sebészet

Amikor Nagy Katalin 2006-ban átvette a klinika vezetését, az egyik leghíresebb és legelismertebb szakterületük az arc- és állcsont sebészet volt, de a nagyarányú orvosi kivándorlás miatt „kihalás” fenyegette a tanszéket. Piffkó József professzor visszahívásával aztán nemzetközi szaktekintély érkezett az universitasra. Az infrastrukturális fejlesztések pedig odáig vezettek, hogy virágzásnak indulhatott a 2007-ben önállóvá váló fakultás. A dékán asszony erőfeszítései révén a FOK egy része kiköltözhetett a fogászati székekkel, oktatói egységekkel és egyéb modern technológiákkal felszerelt városi II. kórházba. Az innováció velejárójaként magával hozta a hazai és a külföldi hallgatói létszámnövekedését.

A szegedi universitast bejegyezte a világtérkép

„Nem szabad kifelejteni, hogy a régiószerte híres konferenciákat a szegedi egyetem fogorvoskara rendezi. Ezért is szerepel Szeged azon a bizonyos térképen” – tekint erre presztízsként a professzor asszony. A Fogorvostudományi Kar legutóbb április 26-án szervezett nemzetközi fogorvos-tudományi továbbképző konferenciát, ahol többek között Dennis Tarnow, a New York-i Columbia Egyetem professzora is előadást tartott a francia, német és olasz hallgatóságnak. Ezen az eseményen a fogorvosszakma úgy mutatkozik be, mint az orvostudomány leggyorsabban fejlődő ága műszerezettségét, anyagellátását, mind pedig technológiáját tekintve. A konferencián „rendkívül fontos információk hangzanak el, és nemcsak általános teoretikus témák, hanem gyakorlati, a pácienseknél is alkalmazható trükkök, amelyek felhasználása során a betegeknek sokkal jobb és könnyebben elviselhető, valamint eredményesebb ellátást tudunk biztosítani” – summázta Nagy Katalin a tavaszi rendezvény témakörét.

A nők szerepe a fogászatban

A professzor asszonyt régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy egy nő mennyire tudja elsajátítani, illetve hogyan tudja magát tovább képezni ebben a szakmában. „Természetesen ebben a szakmában is felmerül az a kérdés, hogy az ember a magánéletet választja-e vagy a szakmát. Nekem az a véleményem, hogy a fogászat bár egy nagyon szerteágazó tudományterület, de ha valaki nőként annak egy szeletét csinálja, talán sokkal kevésbé veszélyezteti a család létét és elláthatóságát” – beszélt tapasztalatairól. Nagy Katalin szerzőként és szereplőként is részese egy fogászati szakmában dolgozó, felelős beosztású hölgyekről készülő könyvnek, melyre nagyon izgalmas dologként tekint.