„A 2015. március 20-i fogyatkozás teljes napfogyatkozás. Ám a jelenség teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein helyezkedik el. A hazánkhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek” – magyarázza Szalai Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék munkatársa.

A jelenség Európa teljes területéről látható, minél nyugatabbra, minél közelebb helyezkedünk el a teljesség sávjához, annál nagyobb mértékű részleges fogyatkozást láthatunk.

A szegedi látvány

Szegedről nézve a napfogyatkozás 2015. március 20-án 9 óra 39 perckor kezdődik. Itt a maximális (62,7 %-os) fedés 10 óra 48 perckor következik be. A napfogyatkozás jelensége 11:59-kor ér véget.

„Magyarország területéről hasonló mértékű napfogyatkozást legközelebb csak 2026-ban lehet megfigyelni” – hívja föl az égi látványosság jelentőségére a figyelmet a csillagász.

 

A fény jegyében

A 2015 a Fény Nemzetközi Éve Csongrád megyei szervezőbizottsága a részleges napfogyatkozás alkalmából bemutató programot szervez a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában.
A kapunyitás – 2015. március 20-án 9 óra – után a látványosnak ígérkező eseményt a Szegedi Tudományegyetem csillagászai vezetik fel.

Szalai Tamás megnyitóját követően 9 óra 30 perctől Bódi Attila tart előadást „Amit a napfogyatkozásokról tudni érdemes” címmel.

Az előadást követően az SZTE csillagász munkaközössége, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület szegedi csoportjának tagjai közreműködésével napszűrővel ellátott távcsövek és speciális védőszemüvegek segítségével követhetik véget az érdeklődők a napfogyatkozást a szegedi Agóra udvaráról.

Párhuzamos kísérőrendezvényként – a Fény Nemzetközi Évéhez ilyen módon is kötődve – az épület földszinti nagytermében és folyosóin 10-12 óra között fénytani kísérleti bemutatókon és interaktív foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők.

Lehetőség lesz – többek között – legóból készülő távcsőmodell és egyszerű napóra készítésére. De az emberi látás fizikáját is megismerhetik az érdeklődők. Sőt: a különböző optikai és fotonikai jelenségeket megfigyelésére ugyancsak alkalom kínálkozik. Ráadásul az épülő ELI-ALPS lézerközpont munkatársai is megjelennek egy bemutatkozó standdal.
A program rossz idő esetén sem marad el: ez esetben az előadást követően, a fénytani bemutatók és foglalkozások mellett webkamerás közvetítésen keresztül lehet követni a napfogyatkozást.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a programra! A szervezők kérése, hogy az iskolai és egyéb, nagyobb létszámú csoportok részvételi szándékukat (intézmény neve, az érkező csoport létszáma, a tanulók életkora, a kísérő tanár neve, e-mail címe, mobilszáma) 2015. március 18-ig jelezzék Miltner Tímeánál az mtimea@agoraszeged.hu e-mail címen.

Hogy nézzünk a Napra?

„Soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével!” – figyelmeztet Szalai Tamás. A csillagász hangsúlyozza: az erős fénytől maradandó szemkárosodást szenvedhetünk, vagy akár azonnal megvakulhatunk!

A napfogyatkozás megfigyeléséhez is csak speciálisan erre a célra készített, fémtartalmú szűrőket (napnéző szemüveg, távcsőhöz való gyári napszűrő fólia), vagy minimum 12-es fokozatú hegesztőüveget szabad használni. Nem biztonságos a kormozott üveg, a fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film, vagy a napszemüveg használata sem!

További információk.

A március 20-i szegedi program megvalósításában a fentebb említett szervezetek mellett az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoportja, az SZTE Ságvári Endre Gyakorlógimnázium Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratóriuma, az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke, valamint az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar több tanszéke is részt vesz.

A programot részben a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005, „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra" című projekt támogatja.