Új ösztöndíjakkal, kedvezményekkel várják a hallgatókat – mondta az SZTE oktatási rektorhelyettese, Homoki-Nagy Mária professzor, mikor a keretszámok, az önköltségi díjak ismeretében vázolt stratégiai irányokat a családok, a diákok számára. A felvételizők dilemmáit vettük sorra.

– Miért tanuljon tovább a mai fiatal?

– Mert a munkaerőpiacon a diplomával nagyobb esélyt, előnyt biztosít magának a jobb megélhetésre. Ez igaz – a diplomás pályakövetés Szegedi Tudományegyetemen gyűjtött adatai szerint – azokon a szakokon is, amelyeken most jelentősen csökkentette a kormány az állami támogatású helyek számát – válaszol a felsőoktatási törvény hatására kidolgozandó családi stratégia alapkérdésére Szabó Gábor akadémikus. Az SZTE rektora példaként említi: a szegedi gazdaságtudományi karon végzett hallgatók 90 százalékban saját szakmájukban helyezkednek el, és 6 hónapon belül minden itteni diplomás munkát talál.

– Jó befektetés a diploma? Mennyire jellemző a diplomások körében a pályaelhagyás?

– Olyan gyorsan módosulnak a munkaerőpiaci igények, hogy alapvetően megváltozott a munkahely és a diploma viszonya. A szegedi egyetem fölkészíti a hallgatóit a diplomát követő időszakban is elengedhetetlen, folyamatos önképzésre is.

– Hova jelentkezzen a továbbtanulást tervező középiskolás?

– Azok számára, akik eddig tudatosan készültek egy diplomás pályára, azt javaslom: az eredeti elképzelésük szerinti szakra jelentkezzenek még akkor is, ha ijesztő a híresztelés például az önköltségi díjról. Ugyanis menet közben is változhat a helyzet. Az SZTE és karai az új helyzetben új lehetőségeket keresnek arra, hogy az ide felvételiző tehetségeket segítsék tanulmányaikban – például ösztöndíjakkal. Mert tanulni: érdemes – a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diploma jó belépő a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon.

– Jelentkezési sorrendje fölállításakor mit preferáljon a diák: az egyetemet nézze vagy azt, hogy hol ingyenes, esetleg olcsóbb a képzés?

– Az intézmény elismertsége, a különböző listákon való szereplése alapján az általa kiadott diplomát is rangsorolja a munkaerőpiac. Így aztán aki elhatározta: a felvételi adatlapon első helyen a Szegedi Tudományegyetemet jelöli be, az a napvilágot látott keretszámok ellenére is próbáljon ragaszkodni e döntéséhez – válaszol a felvételire készülők egyik leggyakoribb kérdésére Homoki-Nagy Mária professzor. Az SZTE oktatási rektorhelyettese szerint érdemes alaposan megnézni az SZTE szakkínálatát, mert bőven találnak itt állami támogatottságú képzéseket azok a középiskolások is, akik bár már nem tudnak változtatni érettségi tárgyaik listáján, de korrigálnák eddigi továbbtanulási irányukat.

– Mit tegyenek azok a diákok, akik az SZTE jogtudományi és gazdaságtudományi karán tervezték a továbbtanulást, de időközben országosan is jelentősen csökkent az állami férőhelyek száma?

– Mivel még nem tudni, a kormány által megállapított állami támogatottságú keretszámot milyen elv alapján osztják el az intézmények között, feltételezhető: ha egy jó tanuló és magas pontszámot elérő diák első helyen az SZTE-t jelöli meg, azzal állami támogatottságú helyet nyerhet itt. Az pedig e két kar önköltségi díjas gólyáit érinti, hogy a szegedi egyetemen új ösztöndíjak alapításával tervezzük támogatni a tehetséges, de nehéz szociális helyzetű hallgatókat.

– Mekkora önköltségi díjat állapított meg a Szegedi Tudományegyetem 12 karán a – többek között – közel száz nappali tagozatos alapszakon?

– A minisztérium által megállapított minimális összeg alá és maximális összeg fölé a szegedi egyetem se mehetett. Minden kar igyekezett szakjai korábbi költségtérítéses díjának összegét érvényesíteni az új önköltségi díj meghatározásakor – nézi Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese a minisztériumi jóváhagyásra elküldött listán szereplő számokat. Példaként említi, hogy a Szegedi Tudományegyetem 950 ezer forint a legdrágább, 125 ezer a legolcsóbb nappali alapképzés féléves önköltségi díja: a legtöbbet az orvosnak, fogorvosnak készülő medikusnak kell fizetnie, míg a legkevesebbet például a leendő tanítónak, óvónőnek. A többi egyetem díjaihoz is igazodni kellett, így ugrott föl félévi 750 ezer forintra a szegedi gyógyszerészképzésért elkért összeg. Ugyanakkor a gazdaságtudományi karon például a gazdálkodási és menedzsment szakon az eddigi költségtérítéses 180 ezer forint maradt a szemeszterenkénti önköltségi díj. Ennél 4 ezer forinttal kevesebb lesz az osztatlan képzésben jogásznak készülőtől elkért 176 ezer forint; a nemzetközi tanulmányok alapszakos 209 ezer forintot fizet. Például a bölcsészettudományi karon a pszichológusnak készülő 225 ezer, a kommunikáció és médiatudomány szakos 193 ezer, a magyar és a történelem szakirányt választó 129 ezer forintos önköltségi díjra számíthat. A természettudományi karon minden nappalis alapszak: 200 ezer, a zeneművészetin 300 ezer forint. Ez utóbbi összeget kérik az egészségtudományi és szociális képzési karon a betegápolói képzésért, de csak 180 ezret a szociális munkára felkészítő szakon. 275 ezret kell fizetni a pedagógusképző karon a művészetközvetítő szakokon, de 125 ezret a nemzetiségi szakirányos tanítóknak. A mérnök szakok önköltségi ára: a mérnöki kar gépészei és műszaki menedzserei 210 ezer, de élelmiszermérnökei 190 ezer, míg a mezőgazdasági kar vadgazdái 175 ezer forintot fizetnek önköltségi díjként egy-egy szemeszterben.

– Kinek és miért érdemes diákhitelt fölvenni?

– Az új helyzetre új konstrukciójú diákhitelt kínálnak majd. E forintalapú kölcsön igénylésének mérlegelésekor figyelembe kell venni a család anyagi teherbíró képessége mellett a diák leendő munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeit is. Fontos szempontnak tartom, hogy ezt a kölcsönt a hallgató tudatosan csak arra a célra fordítsa, olyan kiadásai fedezésére költse, ami továbbtanulási lehetőségének biztosításához elengedhetetlenül szükséges.

– A felsőfokú szakképzést kinek érdemes választania?

– E téren is sokféle, gyakorlatorientált képzést kínál az SZTE. A fokozatosság elvét szem előtt tartó diáknak jelentkezéskor érdemes mérlegelnie: az új felsőoktatási törvényben is szerepel, hogy állami támogatottságú képzésben összesen 12 féléven át vehet részt a fiatal.

– E számok ismeretében miért érdemes a Szegedi Tudományegyetemen továbbtanulnia egy mai középiskolásnak?

– Mert ha számolunk, hamar kiderül: egy budapesti intézménybeli esetleges állami támogatottságú hely ellenére a fővárosi árakkal és életvitellel, utazással járó költségek miatt összességében drágább a budapesti diploma még az önköltséges képzést záró szegedi oklevélnél is. Főleg, ha hozzáteszem: az SZTE kollégiumainak és férőhelyeinek száma bővül Szegeden is, itt a csodálatos Klebelesberg Könyvtár, a modern, minden igényt kielégítő József Attila Tanulmányi és Információs Központ. Arról nem is beszélve, hogy Szeged élhető diákváros, ahol az egyetemi hallgatók igényeire épít a legtöbb szolgáltató. Azt pedig nemzetközi és hazai rangsorokbeli előkelő helyezései igazolják, hogy a Szegedi Tudományegyetem minőségi képzést, és piacképes diplomát ad.

Egyharmaddal kevesebb, a tavalyi 53 ezer 450 helyett idén 33 ezer 927 ingyenes helyért indulhatnak versenybe a továbbtanulók. Ám az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói létszám a 37 százalékos csökkentése nem egyenletes: például a gazdaságtudományi és a jogi képzési területen tervezett 250, illetve 100 hely a tavalyi teljesen betöltött létszámkeret 5,1, illetve 12,5 százalék.

Forrás: http://m.blog.hu/te/tenytar/image/felsooktatas_keretszamok.PNG

A Magyar Rektori Konferencia álláspontja itt olvasható.