Fontos tudni: a Szegeden tanuló, de máshonnan származó hallgatónak érdemes ideiglenes lakcímként a szegedi tartózkodási helyét is bejelenti, ez a feltétele ugyanis, hogy a sürgősségi eseten túl ingyenes orvosi ellátásban részesülhessen a Tisza-parti városban.

 

– Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének feltétele az egyetemi hallgatók esetében is – mint mindenütt – az érvényes TAJ-szám. Mind háziorvosi, mind járó- és fekvőbeteg-ellátás a szigorú területi ellátási feltételek miatt a sürgősség kivételével korlátozottan vehető igénybe területen kívüliek számára – tudtuk meg Hajnal Ferenctől, az SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő tanszékvezető egyetemi tanárától. Azok számára tehát, akik nem rendelkeznek ideiglenes szegedi lakcímmel, rendkívül nehézkes az orvosi ellátás szegedi megoldása, tehát minden hallgatónak mérlegelni kell, hogy hazamenjen-e panaszok esetén.

 

Korlátlanul

Amennyiben ideiglenes bejelentett lakása van a hallgatónak Szegeden, a háziorvosi és a szakellátásokat is lényegében korlátlanul veheti igénybe – folytatta a professzor.

A háziorvosi ellátás a lakcíme szerinti háziorvosnál érhető el, azonban tudni érdemes, hogy az ellátó praxis számára sokkal több adminisztrációt és lényegében elhanyagolható bevételt jelent az ilyen, be nem jelentkezett hallgató ellátása. – Melegen ajánlható tehát, hogy a hallgatói évek tartamára mindenki keressen magának szegedi háziorvost. Attól kezdve – lévén a praxis állandó betege – sokkal egyszerűbben kap ellátást bárhol – hívta fel a figyelmet Hajnal Ferenc. Azt is megtudtuk, az érvényes TAJ-számmal rendelkező hallgatók más magyar állampolgárok jogaival azonos ellátásra tarthatnak igényt. A térítéses ellátások is másokkal azonosak, tehát – ahogyan mindenhol és mindenkinek – például alkalmassági vizsgálatok esetén (egyéni munkavállaláskor, gépjármű-vezetői, kishajó-vezetői, lőfegyver-tartási stb. alkalmasság megállapításához) meghatározott összeget kell fizetni.

 

Kevés volt a jelentkező

Lényegében ugyanez vonatkozik a beutaló nélkül igénybe vehető orvosi járóbeteg-ellátásra is; bejelentett ideiglenes lakcím nélkül sürgősségi eseteket tudnak csak ellátni. A professzor azt is hozzátette: sokat változott, szigorodott a jogszabály, a lakóhelyhez tartozó területen kívüli ellátásokat a biztosító nem fizeti ki a szolgáltatónak. Teljesen más kategóriát jelent természetesen az oktatási és/vagy szakmai tevékenységgel összefüggő alkalmassági vizsgálat az egyetem meghatározott üzemorvosánál, akinek viszont csak kockázatelemzésre és –jelentésre van jogosultsága, betegellátásra nincs. A professzor arról is beszélt, régóta szorgalmazzák, hogy próbáljanak létrehozni olyan háziorvosi praxist, ami kifejezetten a belső, hallgatói ellátást oldja meg – korábban már a tervezet is megvolt, de szükséges lett volna, hogy 1000-1200 hallgató jelentkezzen szándéknyilatkozattal, hogy áthozza betegkártyáját állandó lakhelyéről – enélkül ugyanis nem tudott volna megélni a praxis. Ennyi jelentkező azonban az eddigiek során sohasem volt.

 

Ha a foga fáj…

Az alapszabályozás némileg hasonló a fogászati ellátás területén is, mely (felnőttnek-gyermeknek egyaránt) alapellátásként területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fogászati praxisokban történik. Az ellátási területet (amit régen körzetnek neveztek) a bejelentett lakcím alapján határozzák meg. A nagyvárosokban önálló praxisokban végzik a 0-14 éves gyermekek fogászati ellátását és gondozását, ami az oktatási intézmények alapján szerveződik. Az alapellátásból beutalási rend szerint szakellátásra küldhető a páciens – például fogszabályozás, parodontológia vagy az emelt szintű szakellátást igénylő esetek (például fogyatékkal élők ellátása éber szedációban vagy altatásban) – tudtuk meg Pinke Ildikótól, az SZTE Fogorvostudományi Kar egyetemi adjunktusától. A sürgősségi ellátást minden, a klinikán megjelenő páciens megkapja, majd ezt követően visszautalják a kezelőorvosához. Ugyanígy a szakellátás befejezése után a kezelőorvos folytatja az ellátást és gondozást – sorolta az általános szabályozást az adjunktus.

 

Tehát az egyetemi hallgatók képzésük alatt akut panaszaik esetén azonnali ellátást kapnak. Amennyiben fogpótlás készül, annak technikai díját teljes összegben kell kifizetni. A beavatkozás orvosi díja attól függ, hogy ki végzi az ellátást – magyarázta Pinke Ildikó. Szakorvos esetében a kezelés száz százalékát kell fizetni, a rezidens által végzett ellátásnál harminc százalék kedvezményt biztosítanak, ha fogorvoskari hallgató az „orvos”, az ellátás térítésmentes. A külföldi hallgatók ellátásának fedezete a hallgató által preferált biztosítás (a klinikán kiállított számla ellenében). Amennyiben a külföldi hallgatót angol nyelvű képzésben részt vevő diák kezeli, az orvosi díjat nem meg megtérítenie – tudtuk meg az adjunktustól.

 

SZTEinfo

Miért érdemes továbbtanulni? Karrier-építés már az egyetemen

Elkezdődött a felsőoktatási felvételi jelentkezési időszak, amely idén március 1-jéig tart. A Szegedi Tudományegyetem február 9-én nyílt napot tart. A továbbtanulást tervezőknek szóló sorozatunkban most bemutatjuk: az SZTE hogyan segíti hallgatóit, hogy már az egyetemi éveik alatt elkezdhessék a tudatos karrier-építést.

Friss diplomásként elhelyezkedni nem egyszerű feladat. Sokat könnyíthet azonban a helyzeten, ha – például SZTE Karrier Iroda segítségével – az egyetemisták már a gyakornoki éveiket is a választott cégnél töltik, ahol megismerik, „kitanítják”, s jó esetben a diploma megszerzése után alkalmazzák is őket.

 

Kapcsolat a cégek és a hallgatók között

 

A munkaerőpiac és a hallgatók közti kapcsolattartást segíti a 2005-óta működő SZTE Karrier Iroda, melynek palettáján: többek között személyes álláskeresési tanácsadás, próbainterjúk készítése, online álláskeresési tanácsadás, tréningek, tanfolyamok is szerepelnek.

 

– Feladatunk a hallgatók és frissdiplomások minél teljesebb körű felkészítése, kompetenciafejlesztése az általunk szervezett tanácsadások, tréningek, tanfolyamok egyéb szakmai rendezvények révén. Kiterjedt céges kapcsolatrendszerünkből merítve igyekszünk minél több gyakornoki és ösztöndíj lehetőség, állásajánlat közzétételével segíteni hallgatóink elhelyezkedését, aktív szerepet vállalva a leendő munkavállalók és a munkáltatók egymásra találásában – tudtuk meg Fazekas Melindától. Az SZTE Karrier Iroda vezetője elmondta: kisebb vállalkozásokkal és multinacionális cégekkel is kapcsolatban állnak. Többek között a Bonafarm, a ContiTech, a BAT, a SPAR is szerepel a listájukon. De a vállalkozásokon kívül kamarák, önkormányzatok és civil szervezetek is szívesen fogadják az egyetemistákat.

 

A személyes álláskeresési tanácsadáson az iroda munkatársai megbeszélik az egyetemistákkal, hogy milyen felületeken, csatornákon keresztül kutathatják fel leghatékonyabban az őket érdeklő gyakorlati helyeket, álláslehetőségeket. Megtanítják őket arra, hogy írják meg önéletrajzukat, motivációs levelüket – tartalmilag és formailag is hasznos tippekkel látják el őket. Majd próbainterjún tesztelhetik rátermettségüket a hallgatók.

 

GTK-n és ÁJTK-n is működik

 

Az SZTE Karrier Irodát Szegeden a Honvéd tér 6. szám alatti egyetemi épületben találják meg az érdeklődők, de a gazdaságtudományi és jogi karon is működik ugyanilyen iroda. A GTK-n a kötelező szakmai gyakorlatot intézhetik ezen keresztül a hallgatók, az ÁJTK-n pedig – többek között – ügyvédi irodákhoz, és a NAV-hoz is közvetítenek egyetemistákat, de arra is volt már példa, hogy az állami szférába, például valamely minisztériumhoz segítettek bekerülni.

 

Az SZTE Karrier Iroda legnagyobb rendezvénye a tavaszi és az őszi állásbörze, és az ezeket megelőző Karrier Napok. Ezekre a szervezők helyi és országos szinten elismert HR szakembereket, fejvadászokat, céges képviselőket hívnak vendégül, akiktől a hallgatók közvetlenül, első kézből értesülhetnek a munkaerő-piac aktualitásairól. Egyúttal lehetőségük nyílik arra is, hogy személyesen tegyék fel az álláskeresés kapcsán felmerülő kérdéseiket. A minden félévben nagy látogatottságnak örvendő SZTE Állásbörzén a hallgatók, frissdiplomások a céges képviselőktől szerezhetnek bővebb információkat a cégekről, elvárásokról, aktuális és várható pozíciókról.

 

Kurzusok, tanfolyamok, tréningek

 

A hallgatók az SZTE Karrier Iroda szervezésében karrierfejlesztési kurzuson is részt vehetnek. A szabadon választható tantárgyért két kredit jár, hagyományos órarendi keretek közt és virtuálisan is teljesíthető. A kurzuson meghívott előadók tartanak prezentációkat például grafológiáról, az álláskeresésről, pályaorientációs témákról, az aktuális munkaerő-piaci helyzetről.

A tanfolyamok és tréningek a speciális kompetenciák fejlesztését és a személyiségfejlődést tűzik ki célul. Ilyen például a pályatervezés és álláskeresési tréning, vagy az időgazdálkodási tréningen, de indul számítógépes, vagy intenzív gépírás tanfolyam is.

 

Az SZTE Karrier Iroda idén március 27-én rendezi az Állásbörzét. Erről és az irodáról bővebb információ: http://www.sztekarrier.hu/

További információ:

SZTEinfo

*

Miért érdemes továbbtanulni? Karrierépítés már az egyetemen

Február 1-jén startol a felsőoktatási felvételi jelentkezési időszak, amely idén március 1-jéig tart. A Szegedi Tudományegyetem február 9-én nyílt napra várja majd a továbbtanulást tervezőket. Nekik szóló sorozatunkban most az SZTE azon szolgáltatásait gyűjtöttük össze, melyek segítik az itt végzetteket a munkaerő-piaci versenyben.

Egy 2012-es felmérés szerint az Szegedi Tudományegyetemen végzett jogászok fele (51%) a végzéskor vagy utána azonnal állásba került, további 17%-uknak pedig ehhez viszonylag rövid időre, 1-3 hónapra volt szükségük. A megkérdezett, munkaerőpiacra kilépő közgazdászok szintén több mint fele (53%) vagy már a végzéskor állásban volt, vagy szinte azonnal, 1 hónapon belül talált munkát.

 

A felmérés háttere

A Szegedi Tudományegyetem 2006 óta folytat pályakövető vizsgálatokat korábbi hallgatói körében. 2009-ben a „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen” című uniós pályázatával csatlakozott az országos Diplomás Pályakövető Rendszerhez. Ennek keretében 2012-ben végezték el azt a kutatást – Hetesi Erzsébet, az SZTE Gazdaságtudományi Kar oktatójának irányításával –, mely a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben az SZTE különböző (nappali, esti, levelező, távoktatásos) tagozatain végzettek munkapiaci jellemzőit vizsgálta. Az online felmérésben 2655 diplomás válaszait értékelték ki (a válaszadók 60 százaléka nappali tagozaton tanult, 40 százalékuk esti, levelező vagy távoktatásos képzésben vett részt).

 

Résztvevők

A kérdésekre 88 jogász szakon végzett és 125 közgazdász válaszolt. A jogászok 26%-a végzett 2011-ben, 41%-a 2009-ben, harmada pedig 2007-ben. A közgazdászok nagy része (43%) 2011-ben szerzett végzettséget, 38%-uk 2009-ben, a többiek pedig 2007-ben. Az, hogy a végzés éve szerint más a válaszadók összetétele, annyiban befolyásolta az eredményeket, hogy a 2007-ben végzettek még kedvezőbb munkapiaci feltételek közé léptek ki, mint például a 2011-ben végzettek.

 

Az abszolutórium utáni első állás megszerzése

Az elhelyezkedés folyamatát több kérdéssel vizsgálták. Az első kérdés, hogy egyáltalán keresnek-e állást a fiatalok a végzés után. Egy részük (és ennek mértéke szakonként változó) nem keresett munkát, részben azért, mert már állásban volt a végzés pillanatában és nem akart váltani, részben azért, mert tanulmányait szerette volna folytatni. A közgazdászhallgatókra például inkább jellemző, hogy tanulmányaik mellett párhuzamosan főállásban dolgoznak az utolsó félévben. Ugyancsak rájuk jellemző inkább, hogy azért nem lépnek ki a munkaerőpiacra, mert tovább szeretnének tanulni. Ez a képzés jellegéből következik: míg a jogász szak 10 féléves, a közgazdászképzés egy 7 féléves alapképzési részre és egy 4 féléves mesterképzésre oszlik, így az alapképzés után többen döntenek a mesterképzésben való továbbtanulás mellett.

 

Az abszolutórium megszerzésekor a jogászoknak mindössze 2%-a, közgazdászoknak 22%-a dolgozott főállásban. Ez az arány az SZTE-n végzett valamennyi nappali tagozatos hallgatót tekintve14%.

 

Az abszolutórium megszerzését (azaz a végzést) követően a jogász szakon végzett válaszadók 83%-a keresett munkát, 9%-uk tanulmányait akarta folytatni (ezért nem lépett ki a munkapiacra), 3% már akkor is dolgozott és nem akart váltani, ezért nem keresett állást, további 4% pedig egyéb okból nem akart állásba kerülni (az egyéb ok általában a családalapítás, gyermekvállalás). A közgazdászoknak csak a fele (52%) keresett állást a végzés után, hiszen jó részük dolgozott (26%, amiből a többség a már említett főállásban volt, a többiek pedig egyéb munkákat végeztek), 18% tanulmányait akarta folytatni, ezért nem keresett munkát, 4% pedig egyéb okból nem lépett ki a munkaerőpiacra. Az összes nappali tagozatost tekintve 63%-uk keresett állást a végzés után, 15%-uk állásban volt már eleve, 17% továbbtanulás miatt, 5% pedig egyéb okból nem lépett ki a munkapiacra.

 

Elhelyezkedési idő

A következő kérdés az elhelyezkedési idő volt. A számítások azokat a végzetteket is tartalmazták, akik azért nem kerestek állást, mert már állásban voltak a végzéskor (őket az azonnali elhelyezkedők közé sorolták). Általában az első három hónapot tekintették fontos szakasznak, azaz azt nézték meg, hogy a végzettek hány százaléka volt már állásban a végzéskor, vagy helyezkedett el azonnal (1 hónapon belül), vagy 1-3 hónapot követően a végzés után. Emellett vizsgálták a fél éven belüli, az 1 éven belüli, illetve az 1 éven túli elhelyezkedést.

 

Az álláskereső jogászoknak (ez tehát a végzettek 83%-a, 73 fő) fele (49%) azonnal el tudott helyezkedni (1 hónapon belül). További 47% némi keresés után jutott álláshoz, és 3% nem talált állást a válaszadáskor. Azoknak, akik némi keresés után jutottak első állásukhoz, 37%-a 1-3 hónapon belül talált, 29%-a 3-6 hónapon belül, 23%-a pedig 7-12 hónapon belül és 11% az, akinél az 1 évet túllépte a keresés.

 

Az elhelyezkedési folyamatot ennél összetettebben szemlélve és figyelembe véve azokat is, akik már a végzéskor is dolgoztak, elmondható, hogy a jogászok fele (51%) a végzéskor vagy utána azonnal állásba került, további 17%-nak pedig ehhez viszonylag rövid időre (1-3 hónap) volt szüksége, összességében tehát kétharmaduk helyezkedett el gyorsan. A féléves elhelyezkedési periódust vizsgálva megállapítható: több mint 80%-uk maximum 6 hónap alatt talált munkahelyet (lásd 1. táblázat).

 

A közgazdászoknál más az elhelyezkedés dinamikája. Nálunk kevesebben keresnek állást a végzés után, mert többen vannak már eleve állásban. Az állást keresők közül 29% azonnal, 1 hónapon belül el tudott helyezkedni, további 60%-uknak ehhez némi időre volt szüksége, 11% pedig még nem helyezkedett el. Akiknél a keresés némi időt vett igénybe, ott az első három hónapban elhelyezkedők aránya 53%, a 4-6 hónap alatt elhelyezkedőké 34%, a 7-12 hónap alatt elhelyezkedőké 11% volt, míg 2%-uknak volt ennél több időre szüksége a megfelelő állás megtalálásához.

 

Az elhelyezkedési folyamat egészét nézve: a munkaerőpiacra kilépők több mint fele (53%) vagy már a végzéskor állásban volt, vagy szinte azonnal (1 hónapon belül) talált munkát. További ötödük talált állást viszonylag gyorsan (1-3 hónap). A maximum 3 hónap alatt elhelyezkedők tették ki tehát a munkapiacra kilépő végzett közgazdászok csaknem háromnegyedét.

 

1. táblázat: A munkapiacra kilépő végzettek elhelyezkedéséhez szükséges idő

	Végzéskor már dolgozott	1 hónapon belül helyezkedett el	1-3 hónap	4-6 hónap	7-12 hónap	Több mint 1 év	még nem helyez-kedett el	Össz
jogász (fő)	3	36	13	10	8	4	2	76
megoszlás	4%	47%	17%	13%	11%	5%	3%	100%
közgazdász (fő)	32	19	20	13	4	1	8	97
megoszlás	33%	20%	21%	13%	4%	1%	8%	100%
nappali tagozat összesen (fő)	231	404	206	123	94	42	114	1214
megoszlás	19%	33%	17%	10%	8%	3%	9%	100%

 

Az összes nappali tagozatos tekintve: azt állást keresőknek 41%-a azonnal, 1 hónapon belül talált állást, 47% némi keresés után helyezkedett el, 12% pedig még nincs állásban. Akik némi keresés után találtak állást, 44%-ban 1-3 hónap alatt elhelyezkedtek, 26%-ban 4-6 hónap alatt, 20%-ban 7-12 hónap alatt, 9%-uknak pedig ehhez 1 évnél több időre volt szüksége.

 

A teljes folyamatot nézve, és a végzéskor már állásban levőket az azonnali elhelyezkedők közé számítva: a munkaerőpiacra kilépő nappali tagozaton végzettek fele (52%) dolgozott már a végzéskor vagy állt munkába kevesebb, mint 1 hónap alatt. További 17% 1-3 hónapon belül találta meg munkahelyét. Így azok, akiknek maximum 3 hónapot vett igénybe az elhelyezkedés, együttesen a munkapiacra kilépők 69%-át tették ki.

 

Munkaerő-piaci helyzet (1, 3 és 5 évvel a végzés után)

 

A végzettek szempontjából nemcsak az volt érdekes, hogy milyen gyorsan tudták a végzés után az első állásukat megtalálni, hanem az is, hogy a lekérdezés időpontjában, azaz 1, 3 vagy éppen 5 évvel a végzés után milyen volt a helyzetük, volt-e állásuk, és ha igen, milyen területen, hol dolgoztak. Az is fontos kérdés, hogy saját szakterületükön tudtak-e elhelyezkedni, kellett-e diploma az általuk betöltött álláshoz.

 

A jogászok 93%-a dolgozott alkalmazottként a lekérdezés időpontjában, 4%-uk önfoglalkoztatóként vagy vállalkozóként, mindössze 1%-uk tanult, 2%-uk pedig munkanélküli volt. Az alkalmazottként dolgozók zöme (87%) beosztottként dolgozott diplomát igénylő munkakörökben, néhányuk vezető pozícióban (11%), míg 2%-uk nyilatkozta, hogy véleménye szerint munkája nem igényelne diplomát. A jogászok zömében olyan állásokban próbáltak meg elhelyezkedni, amelyek végzettségükhöz nagyon közel állnak, mindössze 1% jelezte, hogy munkája nem kapcsolódott végzettségéhez. 70%-uk állami vagy önkormányzati fenntartású munkahelyeken dolgozott, a többiek a magánszférában helyezkedtek el. 43% Budapesten dolgozott, 23%-uk maradt Csongrád megyében és 9-9% Békésben, illetve Bács-Kiskunban. Külföldön csak kevesen vállaltak munkát (1%).

 

A közgazdászok 74%-a dolgozott alkalmazottként, 1%-uk vállalkozó, 4%-uk munkanélküli, míg 19%-uk nappali tagozaton végezte tanulmányait, 2% pedig gyermekvállalás vagy egyéb ok miatt maradt távol a munkaerőpiactól. Az alkalmazottak közt a vezetők aránya 20%, további 75%-uk diplomás munkakörben beosztottként dolgozott és 5%-nak volt diplomát nem igénylő állása. A közgazdászok elhelyezkedési spektruma általában szélesebb, mint a jogászoké, itt a végzettek 90%-a jelezte, hogy szakmájában, vagy végzettségéhez közeli területen dolgozik, míg 6%-uk olyan munkakörben, ami nem kapcsolódik a megszerzett végzettséghez, 4% szerint pedig munkája bármilyen irányú végzettséggel ellátható lenne. 74%-uk dolgozott a magánszférában, a többiek állami vagy önkormányzati munkahelyeken. A végzett közgazdászok zöme (43%) Budapesten helyezkedett el, de sokan maradtak Csongrád megyében is (35%), míg Bács-Kiskunban 10%, addig Békésben csupán 1% dolgozik. A külföldi munkavállalás sem jelentős (4%).

 

A nappali tagozaton végzettek összességét tekintve: 71%-uk dolgozott alkalmazottként, 4% vállalkozó vagy önfoglalkoztató, 11% tanult nappali tagozaton, 5% inaktív és 9% volt munkanélküli. Az alkalmazottak közt a vezetők aránya: 14%, 69%-uk beosztott diplomás munkakört töltött be, 17% (saját megítélése szerint) nem diplomás munkakört. A végzettek 78%-a jelezte, hogy szakterületén, vagy ahhoz közeli területen dolgozik, 15% tartotta magát pályaelhagyónak, míg 6%-uk szerint munkája bármilyen irányú végzettséggel ellátható lenne. A végzettek csaknem fele (49%) a magánszférában dolgozott, 44% teljes mértékben állami vagy önkormányzati munkahelyeken, a maradék pedig részben állami, részben magáncégeknél. A végzettek 26%-a került Budapestre állásba, 36%-a maradt a megyében, Bács-Kiskunban 8%, Békésben 4% helyezkedett el. A többi magyarországi megyében elhelyezkedők aránya egyenként nem haladta meg a 3%-ot. Külföldön 10%-uk vállalt munkát.

 

SZTEinfo

*

Friss diplomásként elhelyezkedni nem egyszerű feladat. Sokat könnyíthet azonban a helyzeten, ha az egyetemisták már a gyakornoki éveiket is a választott cégnél töltik, ahol megismerik, „kitanítják”, s jó esetben a diploma megszerzése után alkalmazzák is őket. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói már az egyetemi éveik alatt elkezdhetik a tudatos karrierépítést. Az SZTE Karrier Iroda szolgáltatásai által olyan tudással vértezhetik fel magukat, mellyel céltudatosan indulhatnak el a munkaerő-piaci versenyben.

 

Kapcsolat a cégek és a hallgatók között

A munkaerőpiac és a hallgatók közti kapcsolattartást segíti a 2005-óta működő SZTE Karrier Iroda, melynek palettáján többek között személyes álláskeresési tanácsadás, próbainterjúk készítése, online álláskeresési tanácsadás, tréningek, tanfolyamok szerepelnek.

 

– Feladatunk a hallgatók és friss diplomások minél teljesebb körű felkészítése, kompetenciafejlesztése az általunk szervezett tanácsadások, tréningek, tanfolyamok egyéb szakmai rendezvények révén. Kiterjedt céges kapcsolatrendszerünkből merítve igyekszünk minél több gyakornoki és ösztöndíjlehetőség, állásajánlat közzétételével segíteni hallgatóink elhelyezkedését, aktív szerepet vállalva a leendő munkavállalók és a munkáltatók egymásra találásában – tudtuk meg Fazekas Melindától. Az SZTE Karrier Iroda vezetője elmondta: kisebb vállalkozásokkal és multinacionális cégekkel is kapcsolatban állnak. Többek között a Bonafarm, a ContiTech, a BAT, a SPAR is szerepel a listájukon. De a vállalkozásokon kívül kamarák, önkormányzatok és civil szervezetek is szívesen fogadják az egyetemistákat.

 

A személyes álláskeresési tanácsadáson az iroda munkatársai átbeszélik az egyetemistákkal, hogy milyen felületeken, csatornákon keresztül kutathatják fel leghatékonyabban az őket érdeklő gyakorlati helyeket, álláslehetőségeket. Megtanítják őket arra, hogy írják meg önéletrajzukat, motivációs levelüket – tartalmilag és formailag is hasznos tippekkel látják el őket. Majd próbainterjún tesztelhetik rátermettségüket a hallgatók.

 

A GTK-n és az ÁJTK-n is működik

Az SZTE Karrier Irodát a Honvéd tér 6. szám alatt találják meg az érdeklődők, de a Gazdaságtudományi, illetve az Állam- és Jogtudomány Karon is működik ugyanilyen iroda. A GTK-n a kötelező szakmai gyakorlatot intézhetik ezen keresztül a hallgatók, az ÁJTK-n pedig többek között ügyvédi irodákhoz és a NAV-hoz is közvetítenek egyetemistákat, de arra is volt már példa, hogy az állami szférába, például valamely minisztériumhoz segítettek bekerülni.

 

Az SZTE Karrier Iroda legnagyobb rendezvénye a tavaszi és az őszi állásbörze, valamint az ezeket megelőző Karrier Napok. Ezekre a szervezők helyi és országos szinten elismert HR-szakembereket, fejvadászokat, céges képviselőket hívnak vendégül, akiktől a hallgatók közvetlenül, első kézből értesülhetnek a munkaerőpiac aktualitásairól. Egyúttal lehetőségük nyílik arra is, hogy személyesen tegyék fel az álláskeresés kapcsán felmerülő kérdéseiket. A minden félévben nagy látogatottságnak örvendő SZTE Állásbörzén a hallgatók, friss diplomások a céges képviselőktől szerezhetnek bővebb információkat a cégekről, elvárásokról, aktuális és várható pozíciókról.

 

Kurzusok, tanfolyamok, tréningek

A hallgatók az SZTE Karrier Iroda szervezésében karrierfejlesztési kurzuson is részt vehetnek. A szabadon választható tantárgyért két kredit jár, hagyományos órarendi keretek közt és virtuálisan is teljesíthető. A kurzuson meghívott előadók tartanak prezentációkat például grafológiáról, az álláskeresésről, pályaorientációs témákról, az aktuális munkaerő-piaci helyzetről. A tanfolyamok és tréningek a speciális kompetenciák fejlesztését és a személyiségfejlődést tűzik ki célul. Ilyen például a pályatervezés és álláskeresési tréning vagy az időgazdálkodási tréning, de indul számítógépes vagy intenzív gépírás tanfolyam is.

 

Az SZTE Karrier Iroda idén március 13-án rendezi az állásbörzét. Erről és az irodáról bővebb információ: http://www.sztekarrier.hu/

 

SZTEinfo

Miért érdemes továbbtanulni? Információk vajdasági felvételizőknek

Február 1-jén startol a felsőoktatási felvételi jelentkezési időszak, amely idén március 1-jéig tart. A Szegedi Tudományegyetem február 9-én nyílt napra várja majd a továbbtanulást tervezőket. Nekik szóló sorozatunkban most a Vajdaságból jelentkező magyar fiataloknak szóló felvételi tudnivalókat gyűjtöttük össze.

A magyarországi felsőoktatási rendszerben a határon túl élő magyar fiatalokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, ha magyarországi egyetemre, főiskolára jelentkeznek, mint itthoni társaikra, tehát jogosultak lehetnek az állami ösztöndíjas képzésben való részvételre is a megfelelő ponthatár elérése esetén. A Szegedi Tudományegyetem képzései iránt különösen komoly az érdeklődés Vajdaságból. A Szerbiából érkező magyaroknak a jelentkezéskor büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozniuk kell határon túli magyar nemzetiségükről.

 

Ami a külhoni érettségi vizsgákkal kapcsolatos rendelkezéseket illeti, fontos tudni, hogy a magyarországi felsőoktatási felvételi rendszerben elfogadják a Vajdaságban azonos tárgyból tett érettségit, amit az Oktatási Hivatalon keresztül kell elismertetni. Ha a jelentkező olyan dokumentummásolatot nyújt be, amelyet idegen nyelven állítottak ki, akkor csatolnia kell a benyújtott okirat vagy okiratok magyar nyelvű, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (www.offi.hu), vagy magyar külképviseleti szerv, vagy magyar közjegyző által hitelesített fordítását. A kétnyelvű dokumentumoknál, amelyekben magyarul is benne vannak az információk, nincs szükség a fordításra. Minden, külföldön tett érettségi egyébiránt középszintű magyarországi érettséginek felel meg. Amennyiben egy választott szakhoz követelménynek számító tárgyból a felvételiző nem tett érettségit, vagy emelt szintű érettségire van szükség, akkor a Szegedi Tudományegyetemet választó érintettnek be kell jelentkeznie március 1-jéig a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál (Szeged, Rákóczi tér 1.) magyarországi érettségire.

 

Az egyes képzésekhez tartozó felvételi követelmények megtalálhatóak az aktuális Felvételi tájékoztatóban, illetve elérhetőek a felvi.hu internetes oldalon a Szegedi Tudományegyetemet kiválasztva (http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak/!IntezmenyiOldalak/szervezet.php?szer_id=36). Amennyiben egy bizonyos tárgy után zárójelben nagy E szerepel, akkor abból kötelező az emelt szintű érettségi. Ha egy szak esetében középszintű a bemenet, vagy nem kötelező az emelt szint, a jelentkező még ennek ellenére is dönthet az emelt szintű érettségi mellett, tekintettel arra, hogy 45 százalékos eredménytől tárgyanként 50 többletpont jár érte.

 

Nézzünk ezek után néhány kurrens alapszakot, melyek a Szegedi Tudományegyetemen is igen népszerűnek számítanak! Az általános orvosi, valamint a fogorvosi képzésen biológiából, illetve fizikából vagy kémiából is emelt szintű érettségivel kell rendelkezniük a jelentkezőknek. A programtervező informatika szakon matematikából és fizikából vagy informatikából kell vizsgázni, itt nem kötelező az emelt szint. Ami a kommunikáció és médiatudományt, valamint a nemzetközi tanulmányokat illeti, ezek esetében legalább egy emelt szintű érettségi szükségeltetik. Két tárgyat kell választani az alábbiak közül: magyar, matematika, társadalomismeret, történelem, idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol).

 

A nyelvvizsgarendelet értelmében valamennyi magyarországi képzésen többletpontot ér a szerb nyelvvizsga. A korábbi nyelvvizsgarendelet egyébként tavaly decemberben módosult. Hatályosan úgy rendelkezik, hogy a külföldi (így szerbiai) magyar tannyelvű oktatási intézményben tett érettségi középfokú nyelvvizsgának felel meg az adott ország (így Szerbia) nyelvéből. Két tanítási nyelvű iskola esetében ha a jelentkező magyar tagozaton legalább két közismereti tárgyat minimum két éven át szerb nyelven tanult, majd sikeres érettségit tett, akkor az felsőfokú szerb nyelvvizsgával egyenértékű. Amennyiben pedig a képzés kizárólag szerb nyelven folyik, az érettségi értelemszerűen szintén felsőfokú szerb nyelvvizsgával egyenértékű. Ezeknek a dokumentumoknak az elismertetésével – lásd a fentebb írtakat – az Oktatási Hivatal foglalkozik.

 

A szerb felsőoktatásban folytatott alapképzés után természetesen lehet magyarországi mesterképzésre jelentkezni. Az azonos alapszakon szerzett diplomával a Magyarországon végzett diákokkal azonos feltételekkel tanulhatnak tovább hazai mesterképzéseken a vajdasági felvételizők is, természetesen elismertetve a kinti dokumentumokat. Minden esetben a képesítési követelmények tartalmazzák, hogy az egyes mesterszakok milyen bemenetekkel érhetőek el.

 

Az állami ösztöndíjas vajdasági hallgatók részesülhetnek a különböző, egyetemistáknak járó juttatásokból is. A kedvezménytörvény értelmében azonos jogok illeti meg őket a magyarországi felsőoktatásban. Az állami ösztöndíjas képzésre felvételt nyert jelentkezők ráadásként pályázhatnak az emberi erőforrások minisztere által adható ösztöndíjra, ez teszi teljessé a szociális, lakhatási támogatásból, kollégiumi elhelyezésből stb. álló állami ösztöndíjas rendszert.

 

A magyar felsőoktatási rendszerben, így a Szegedi Tudományegyetemen megszerzett diploma természetesen a szerb fél által meghatározott feltételek mellett odakint is honosítható. Az SZTE minden lehetséges eszközzel segíti az oklevelek honosítását: magyar és angol nyelvű diplomát ad ki, elektronikusan hitelesített indexkivonatot bocsát az érintettek rendelkezésére, illetve igazolni tudja a szakképzettséget és a megszerzett krediteket. Az egyes tanszékektől, karoktól pedig akár a kurzusleírások is beszerezhetőek.

 

SZTEinfo

Miért érdemes továbbtanulni? Szálláshelyek Szegeden

Február 1-jén startol a felsőoktatási felvételi jelentkezési időszak, amely idén március 1-jéig tart. A Szegedi Tudományegyetem február 9-én nyílt napra várja majd a továbbtanulást tervezőket. Nekik szóló sorozatunkban most a szegedi egyetemisták lakhatási lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze.

Karközi és kari kollégiumok szolgálnak az SZTE-s hallgatók második otthonául, de Szeged albérletkínálatáról is híres. Aki ide jelentkezik, színvonalas, illetve ami legalább ilyen fontos: megfizethető szálláshelyek közül válogathat.

 

Karközi kollégiumok

A legkülönbözőbb karok, tudományterületek hallgatói köthetnek egymással ismeretséget a Szegedi Tudományegyetem öt karközi kollégiumában. A felvételinél elsősorban a szociális helyzetet (egy főre jutó jövedelem, testvérek száma, súlyos betegség stb.), a lakóhelytől való távolságot és a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe.

Az újszegedi Erzsébet-liget közelében várja lakóit a tízemeletes Herman Ottó Kollégium, háromágyas szobái régen elsősorban a természettudományi kar hallgatóinak adtak otthont – a kollégium Fürj utcai „B” épülete társadalomtudományi szakkollégiumként működik.

A Móra Ferenc Kollégium eredetileg bölcsész „diákszálló” volt, ma már szakkollégium háromágyas szobákkal.

A Károlyi Mihály Kollégium több mint 800 férőhelyével az egyetem legnagyobb kollégiuma, mely a Kossuth Lajos sugárúton szintén háromágyas szobákkal várja lakóit.

Az Öthalmi Diáklakások férőhelyei nemrég 240-ről 510-re bővültek, így felújított környezet és a jó közösség kompenzálja a belvárostól való távolságot. Az egy-, illetve egy plusz kétszobás lakások felszereltsége minden igényt kielégít.

Sok más mellett tudományos műhelyekkel, előadásokkal, kollégiumi diákszínpaddal, kétágyas szobákkal várja az egyetem tehetséges hallgatóit a belvárosban fekvő Eötvös Loránd Kollégium. A leendő elsőévesek kiemelkedő eredményekkel (például OKTV-eredmény) pályázhatnak ide.

 

Kari kollégiumok

Közös a kar, közösek a jegyzetek, jó a bejutásai lehetőség, a felsőbb évesek jó tanácsokkal láthatnak el – ezt kínálják a kari kollégiumok.

A Dóm tér mellett található az Általános Orvostudományi Kar Apáthy István Kollégiuma, háromágyas szobákat kínál külön tusolókkal. Az ÁOK a vasútállomáshoz és a klinikákhoz közeli id. Jancsó Miklós Kollégiuma szobái zömmel négyágyasok, közös tusolóhelyiséggel.

Közelében található a Gyógyszerésztudományi Kar Semmelweis Ignác Kollégiuma is, melynek szobái négyágyasok.

Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar szintén két kollégiumot tudhat magáénak: a belvárosbeli Béke Utcai Kollégium két-, három, négyágyas szobákkal rendelkezik, az Újszeged szívében elhelyezkedő Madzsar József Kollégium szobái többségében kétágyasok.

A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Teleki Blanka Kollégiumának szobái négyágyasok, felújítottak.

A Kollégiumi úton található a Mérnöki Kar Kollégiuma, melynek szobái háromágyasak.

A hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kar négyemeletes kollégiumában két- és háromágyas szobák állnak a hallgatók rendelkezésére.

 

„Albiban” Szegeden

Aki albérletet választana, hasznos segítséget jelethet számára a Déli Apró hirdetőújság vagy az online egyetemi albérletkereső (www.sztealberlet.hu). Persze tudni kell, hogy árkategóriában még a legolcsóbb albérlet sem vetekedhet a kollégiumi díjakkal, melyek a 2012/13-as tanévben tízezer forint körüli összegre rúgnak mind a karközi, mind a kari intézményekben. Albérletet nem lehetetlen találni tíz-tizenötezer forint plusz rezsi áron sem, általános törvény persze, hogy a belvároshoz közeledve növekednek a tarifák, ám e téren is akadhatnak kivételek.

A kiadó szobák választéka rendkívül nagy, szinte minden igényt kielégítenek, és a város gyakorlatilag bármely részében találhatunk megfelelő albérletet.

 

SZTEinfo

 

 

Táblázat:

Kollégiumi férőhelyek az SZTE-n:

A kollégium neve	Férőhelyek száma
Karközi kollégiumok
Eötvös Loránd Kollégium	76
Herman Ottó Kollégium	A épület: 270; .B épület: 52
Károlyi Mihály Kollégium	822
Móra Ferenc Kollégium	300
Öthalmi Diáklakások	240 + 270 (új)
Kari kollégiumok
ÁOK Apáthy István Kollégium	234
ÁOK id. Jancsó Miklós Kollégium	233
ETSZK Béke Utcai Kollégium	138
ETSZK Madzsar József Kollégium	135
GYTK Semmelweis Ignác Kollégium	204
JGYPK Teleki Blanka Kollégium	410
MGK Kollégium	306
MK Kollégium	260
Külső kollégiumok
Vasút a Gyermekekért Alapítvány Diákotthona	101
Márton Áron Szakkollégium	165
Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium	25
Szent Imre Katolikus Kollégium	91

Szakok és árak

Február 1-jén startol a felsőoktatási felvételi jelentkezési időszak, amely idén március 1-jéig tart. A Szegedi Tudományegyetem február 9-én nyílt napra várja majd a felvételizőket, szüleiket, valamint a továbbtanulást tervező alsóbb éveseket. A továbbtanulásról szóló sorozatunkban most az önköltséges képzésekkel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze.

Egy friss kormánydöntés értelmében a 2013/14-es tanévre tizenhat egyetemi szaktól vonták meg az államilag támogatott helyeket, így ezek fizetőssé váltak. Mindez a Szegedi Tudományegyetem hét képzését érinti: andragógia; jogász; kommunikáció és médiatudomány; nemzetközi tanulmányok; munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatás; gazdálkodás és menedzsment; kereskedelem és marketing.

Abban az esetben, ha egy leendő egyetemista ezen költségtérítéses szakok valamelyikét szeretné választani, egyáltalán nem mindegy, hogy szemeszterenként mennyit kell fizetnie a tanulmányaiért. A Szegedi Tudományegyetemen ezen a téren versenyképes árat és tág keretlétszámot tud biztosítani, miközben az oktatási színvonala felveszi a versenyt a fővárosi egyetemekével, amit számos hazai és nemzetközi rangsor, illetve munkaerő-piaci visszajelzés bizonyít. Csokorba kötöttünk néhány, az alapképzésre vonatkozó adatot.

A szegedi jogászképzés félévente 176 ezer forintba kerül, és 300 hallgatót vehetnek fel. A Debreceni Egyetem ezzel szemben 185 ezer forintért biztosít képzést maximum 180 hallgatónak. Ezen a téren az Eötvös Loránd Tudományegyeteme a legdrágább, itt a költség 247 ezer forintot tesz ki, habár a keretszám itt nagyobb.

A gazdálkodás és menedzsment; kereskedelem és marketing alaképzések szegedi árai már jóval a Corvinus Egyetem által meghatározott díjak alatt maradnak. Az SZTE-n a két szakon egyaránt 185 ezret kérnek egy félévre, míg a Corvinuson ez az ár már 295 ezer forint. A felvehető diákok száma azonban nem teljesen követi ezt az ugrást, ugyan a menedzsment szaknál 90-220 aránnyal Pest felé dől a mérleg nyelve, ám a marketing terén kevésbé nagy az előny: itt Szeged a maximálisan 90 főjével csak 30-cal marad le a fővárosi intézmény mögött.

Az SZTE kommunikáció és médiatudomány szakát az országban az egyik legnívósabbnak tartják. Szegeden 193 ezer, az ELTE-n 150 ezer, Debrecenben 154 ezer forint egy félév. Ám ezzel arányosan több hallgatót is vesznek fel a Tisza-parti universitasra (a maximális keretszám az SZTE-n 70, a DE-n 50, az ELTE-n 45 fő), nem beszélve arról, hogy a jól felszerelt tévé- és rádióstúdiók által versenyképes tudással látják el a munkaerőpiacra kilépő végzősöket. Kiemelendő továbbá a szegedi andragógia (felnőttképzés) szak is, amely 150 ezer forintért 100 férőhelyet kínál, míg az ELTE 165 ezerért csak 45-öt.

Ha a szemeszterenkénti költséget összevetjük a maximálisan felvehető diákok számával, azt kell látni, hogy a Szegedi Tudományegyetemre jó eséllyel juthatnak be a tehetséges fiatalok, és az itt megszerezhető kiváló tudásért elfogadható árat is kérnek.

SZTEinfo

Miért érdemes továbbtanulni? Jön az osztatlan tanárképzés

Átalakulóban a tanárképzés: újra osztatlan szakok indulnak 2013 szeptemberétől, és két tantárgy oktatását sajátíthatják el a hallgatók… Február 1-jén startol a felsőoktatási felvételi jelentkezési időszak, amely idén március 1-jéig tart. A továbbtanulásról szóló sorozatunkban most a tanárképzés körüli változásokat vesszük sorra.

Az általános iskolai tanároknak 4+1, míg a középiskolai oktatóknak 5+1 évet kell majd tanulniuk – a „+1” a szakmai gyakorlat éve lesz. Ezen kívül a régi-új osztatlan szakos tanárképzés is az átalakulás része.

 

– A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezése értelmében 2013 szeptemberétől indítani kell a kétszakos, osztatlan tanárképzést. Ennek végrehajtására vonatkozó kormányrendelet is hatályba lépett. Most arra a miniszteri rendeletre várunk, amely az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit (KKK) meghatározza – magyarázta Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese. Hozzátette: az osztatlan tanárképzés egyes szakjai és a felvételivel kapcsolatos tájékoztatás a felvételi tájékoztató pótkötetében fog megjelenni.

 

Marad még a mesterszak is

A rektorhelyettes asszony arról is beszélt, hogy miután a törvénynek nincs visszaható hatálya, az osztatlan tanárképzést felmenő rendszerben lehet bevezetni. Ez azt eredményezi, hogy aki 2013 szeptembere előtt kezdte egyetemi tanulmányait, annak biztosítani kell, hogy a régi rendszerben, tehát osztott képzésben fejezze be. Így az egyetemnek mindaddig lehetővé kell tennie a párhuzamosságot, ameddig van olyan hallgató, aki a Bologna-rendszerű tanárképzésben kezdte tanulmányait, és abban is szeretné befejezni.

 

Homoki-Nagy Mária kifejtette, véleménye szerint a tanárképzést az viszi jobb irányba, ha arra elkötelezett hallgatók jelentkeznek tanárszakra. Valószínű, hogy ha érettségi után közvetlenül jelentkezik valaki tanárszakra, az komolyabban is fogja venni választott hivatását.

 

Szoros együttműködésben

Csak a tanárképzésben érintett karok – BTK, JGYPK, TTIK és ZMK – együttműködésével lehet az osztatlan tanárképzést elindítani – bocsátotta előre a professzorasszony. A kormányrendelet pontosan meghatározza, melyek azok a tanárszakok, amelyeket csak 4+1 formában lehet indítani (mint az ének-zene, rajz, technika stb.), illetve melyek azok, amelyeket csak 5+1 formában (például minden idegen nyelv). Olyanok is lesznek, amelyeket mind a két változatban (például magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz) meg lehet hirdetni. Ezenkívül kormányrendelet határozza meg azt is, hogy a 4+1 és az 5+1 képzési formának az első három éve közös képzésben folyik és a hallgató választása szerint a harmadik év után dönti el, hogy 4+1-ben vagy 5+1 képzési formában folytatja-e tanulmányait. – Mindez szükségessé teszi, hogy a karok szoros együttműködésével hirdessük meg az osztatlan tanárszakokat – szögezte le a rektorhelyettes.

 

Pluszteher

A professzorasszony kérdésünkre elmondta, sok pluszterhet jelent a szegedi egyetemnek is a képzés átstrukturálása. Az osztatlan tanárszakoknál új mintatanterveket kell kidolgozni, kétszakos tanárok lesznek, így össze kell hangolni a két szak (például matematika-angol szakos tanár) mintatantervét. – A tanárszakok párosítása szinte végtelen, így az előttünk álló félévben igen sok munka hárul a tanárképzésben érintett karokra – összegzett Homoki-Nagy Mária.

 

Azt is megtudtuk, hogy a kormányrendelet értelmében mindazon felsőoktatási intézmények, amelyek a Bologna-rendszerű tanárképzés mesterszakának akkreditációjával rendelkeznek, külön akkreditáció nélkül indíthatják az osztatlan tanárképzést. Majd két év múlva kell ilyen eljárást lefolytatni.

 

SZTEinfo

Miért érdemes továbbtanulni? A szegedi egyetem segíti a felvételizőket

Február elsején startol a felsőoktatási felvételi jelentkezési időszak, amely idén március elsejéig tart. Hogy megkönnyítsük a döntést, ezen időszak alatt több cikket is közzéteszünk a továbbtanulásról www.u-szeged.hu honlapon. Sorozatunk első részeként a felvételi eljárással kapcsolatos technikai információkat közöljük.

Idén március elsejéig kell eldönteniük a felvételizőknek, hol szeretnének tovább tanulni. A jelentkezési időszak február elsején startol. A könyv formátumú tájékoztató kiadványok januárban kerülnek a boltok polcaira. A korábbi évekhez hasonlóan idén is két kötetben jelennek meg: az érettségizetteknek szóló alapképzéseket és osztatlan mesterképzéseket tartalmazó tájékoztató mellett idén is külön kiadványként érhetik el a felhasználók a diplomásoknak szóló, mesterképzéseket tartalmazó tájékoztatót.

A Tájékoztatókban a jelentkezők megtalálják a felvételi eljárás szabályait, valamint a meghirdetett képzéseket, azonban a felsőoktatási szakképzések és a tanári osztatlan mesterképzéseket a tájékoztatók hivatalos kiegészítésében hirdetik majd meg a felsőoktatási intézmények, így a Szegedi Tudományegyetem is. Ezért is kiemelten fontos, hogy a tájékoztató január végén megjelenő hivatalos kiegészítését minden érintett átolvassa a jelentkezés benyújtása előtt.

A Felvi.hu-ra feltöltött online tájékoztatókból is informálódhatnak a továbbtanulni vágyók. A felvételi jelentkezési lapot online és hagyományos, papír alapon is benyújthatják az intézményeknek a felvételizők, akik összesen legfeljebb öt képzést jelölhetnek meg.

A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat 2013. március 1-jéig kell postára adni az Oktatási Hivatal 1380 Budapest, Pf. 1190 címre.

Az e-felvételi használatához első lépésként regisztrálni kell a Felvin. Előnye, hogy a rendszerben az adatok elmenthetők, így nem szükséges egyszerre minden információt megadni, az űrlapok kitöltése bármikor folytatható, a végleges jelentkezéseket legkésőbb 2013. március 1-jéig kell rögzíteni, majd március 11-ig hitelesíteni azt Ügyfélkapun keresztül, vagy a kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postázásával.

A felvételi eljárás alapdíja 9 000 Ft, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül további két jelentkezési hely megjelölésére van lehetőség, amiért egyenként 2 000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni a jelentkezéskor.

A pontszámítás alapképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok mellé (maximum 400 pont) különböző jogcímeken maximum 100 többletpont kapható. Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a Felvi.hu Egyetemek, főiskolák oldalain a meghirdetett képzések mellett.