2010-ben indította útjára az Indonéziai Egyetem a világ zöld egyetemeit rangsoroló listáját, a 2014-es évre vonatkozó felmérését 2015. január 16-án hozták nyilvánosságra. A zöld egyetemek világrangsoráról, illetve az SZTE megújuló energiához kötődő beruházásairól SZTE Rektori Hivatal épületében tartottak tájékoztatót.

Szándékok, műszaki tervek és beruházások az SZTE „zöld számai” mögött

Az SZTE most elért zöld helyezése azért is kiemelkedő, mert csak nyugati-európai és egyetlen közép-európai egyetem előzi meg a szegedit – hangsúlyozta Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora arra is emlékeztetett, hogy a zöld egyetemi világrangsor 2013-as eredményt bemutató tavalyi sajtótájékoztatón kifejezte reményét: az elért helyet nemcsak megtartani, hanem javítani is tudja az intézmény. Az akkor megvalósult napelem energia beruházás egyfajta folytatásaként 2015-re 390 millió forintos támogatást nyert el az intézmény. Az SZTE meglévő napelem parkjának a további bővítése a jövőben lehetővé teszi, hogy körülbelül 1 megawatt teljesítmény áll majd az egyetem rendelkezésére – mondta a rektor.

Az SZTE alapvető küldetése a környezettudatosság: a Szegedi Tudományegyetem nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is kiemelkedik, bekerült a világ élvonalába. „Mostantól az is az egyetem feladatává válik, hogy ezt a helyezést meg tudja tartani. Az elért eredmény üzenete az, hogy a Szegedi Tudományegyetem valóban elmondhatja magáról, hogy a fenntarthatóság gondolatát igyekszik a hallgatók felé közvetíteni. Az egyetem kötelesség környezettudatos tevékenységet folytatni és ezen az úton haladni”- fogalmazott. Hozzátette: az elért „zöld eredmények” mögött konkrét szándékok, műszaki tervek és beruházások állnak. Az egyetem stratégiájának fontos eleme a fenntarthatóság, a környezettudatosság, melyhez a téli és nyári üzemszünet egyaránt hozzájárul, mivel így közel 200 millió forintot takarít meg az egyetem.

Zöld egyetem sajtótájékoztató - GALÉRIA

Az SZTE a legjobb 10% között

Ötödik éve vesz részt a Szegedi Tudományegyetem a zöld egyetemeket összehasonlító rangsorban. A felmérés kiváló indikátor arra, hogy egyfajta visszacsatolást kapjon az intézmény a környezettudatos teljesítményéről. A megmérettetésre vállalkozó felsőoktatási intézményeknek, így a szegedi egyetemnek is több témakörben – például az energia és klímaváltozás, vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás – kellett adatot szolgáltatnia – ismertette Gyarmati László. Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ intézményi igazgatója hozzátette: 2010-ben még csak 95 egyetem, míg 2014-ben már 360 egyetem vett részt a felmérésben, melyben az európai, ázsiai, észak- és közép amerikai egyetemek a dominánsak.

2014-ben a 360 pályázó közül a szegedi egyetem a 19. lett, vagyis szerepel a világ top 20 legzöldebb egyeteme között. A felmérésben megelőzte a résztvevő egyetemek 95%-át, az európai egyetemeket nézve pedig az SZTE a legjobb 10% között szerepel. A felmérésben összesen elérhető 10 ezer pontból 2014-ben 6918 pontot kapott az SZTE. Ezzel az eredménnyel az európai egyetemek viszonylatában a 134 kitöltő egyetem közül a 11. – 5 ponttal lemaradva a 10. helyről – a Tisza-parti universitas.

A TIK intézményi igazgatója kiemelte: 2013-ban 6329 pontot gyűjtött az egyetem. A 2014-es – plusz 589 ponttal is kifejezhető előrelépés oka – egyrészt az, hogy az egyetem képzési portfóliójában szép számban szerepelnek természettudományi, fenntarthatósági kurzusok. Másrészt az SZTE „zöld sikerének” az a titka, hogy egyre több alternatív energiaforrást tud a szegedi egyetem annak érdekében hasznosítani, hogy a naturális villamos energia szükséglete ne növekedjen. Hozzátette: emellett nagyon fontos, hogy 2014-ben a Szegedi Tudományegyetemen létrejött egy olyan interaktív CooSpace felület, melynek eredményeképpen már 4000 egyetemi polgár tud hozzáférni az SZTE fenntarthatósági törekvéseiről szóló dokumentumokhoz, illetve egy szakértői csapat a nyugati fejlett egyetemek fenntarthatósági mintájából kiindulva folyamatosan dolgozik egy rövid, közép és hosszú távú stratégián annak érdekében, hogy a szegedi egyetem környezettudatossága még több eredményt tudjon felmutatni.

Az elért eredmény javítására szolgáló további lehetőség, ha a szegedi egyetem tovább tudja csökkenteni a villamos energia szükségletét, valamint a társadalmi szerepvállalás tekintetében bővíti a kerekpáros közlekedési lehetőségeket, illetve – sorolta az SZTE TIK intézmény igazgató – további alternatív energiaforrások hasznosítását teszi elérhetővé, így például biomassza vagy szélenergia hasznosítását.

A legzöldebb magyar egyetem

A friss zöld ranglistában tovább javította helyezését a szegedi egyetem: a ranglistán az előző két évhez hasonlóan csupán nyugat-európai egyetemek, illetve egy közép-európai, pontosabban osztrák egyetem előzte meg a szegedit.

A felmérésben résztvevő 360 pályázó közül összesen 6 magyarországi felsőoktatási intézmény szolgáltatott magáról adatot. Magyarországon az SZTE (19. hely) mellett a Debreceni Egyetem (187. hely), illetve új belépőként a Szent István Egyetem (269. hely), az Óbudai Egyetem (324. hely), a Corvinus Egyetem (325. hely) és az ELTE (347. hely) vett részt a felmérésben. Kiváló eredményével változatlanul a legzöldebb magyar egyetem a Szegedi Tudományegyetem.

Megannyi zöld törekvés az SZTE-n

„4-5 éves munka eredménye az elért helyezés, mely egy komplex vállalkozás eredménye” – hangsúlyozta Majó Zoltán. Az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója elmondta: a szegedi egyetem vezetése három fő területre – az infrastrukturális fejlesztésekre, a munkaszervezésre és a munkatársak szemléletére – osztja a fenntarthatósági törekvéseket.

Az elmúlt években a szegedi egyetemen számos energiabarát infrastrukturális fejlesztés valósult meg. Így például az SZTE Rektori Hivatal épületében szürkevíz rendszert alakítottak ki, melynek köszönhetően az egyetemi klubban a toalettek öblítésére esővíz szolgál. Az SZTE Mérnöki Kar épületben hőkutas rendszert építettek ki, valamint az egyetem számos szegedi és újszegedi épületének fűtését- hűtését geotermikus kutakkal biztosítják. Mindehhez hozzájárul, hogy 2015-ben az SZTE Tanulmányi és Információs Központban szennyvízhő rendszer biztosítja majd a fűtést vagy a hűtést, évszaktól függően.

Az SZTE az első magyarországi egyetem, aminek villamos energia teljesítménye, melyet napenergiával állít elő, 2015 végére meg fogja haladni az 1 megawattot. „Ez a gyakorlatban azt, jelenti, hogy az egyetemnek már most is van olyan épülete, az egyetemi óvoda, aminek nincs villanyköltsége.” – mondott példát a főigazgató.

A szegedi felsőoktatási intézmény környezettudatosságához hozzájárul a megfelelő munkaszervezés, mely megnyilvánul az egyetem digitalizálási akciójában, valamint a takarékoskodás jegyében bevezetett nyári és téli üzemszünetekben, valamint a munkatársak környezettudatos szemléletmódja is.

– Gajzer Erzsébet

Fotók: Herner Donát